2016. április 24., vasárnap

Négysoros


hiába reccsen a rend a lábam alatt
hiába fénylik látszat a fehér kerítés tetején
hiába szűköl a szívem a benti pokol peremén
hiszen már minden, mindenem rég odavan


3 megjegyzés:

Javasolt bejegyzés

Hug me

  A rózsaszín, nyuszis bodyt egyre jobban átáztatja a könny. Hiába morzsolgatja a rongyos plüss zsiráfot, nem tud megvigasztalódni. El kel...

Legnépszerűbbek